A lótartók a meleg nyári hónapokban jellemzően gondosan figyelnek a lovak által fogyasztott víz mennyiségére és minőségére. A téli hónapok vízfogyasztása azonban épp ugyanennyire kritikus lovad egészsége szempontjából.
Mindannyian tudjuk, hogy a kólika a legfőbb egészségügyi kockázat a lovak esetében – a fertőző betegségeken kívül. Számos típusa és oka létezik, de a leggyakoribb, különösen télen, amikor az elégtelen vízfogyasztás okozza a fájdalmas tünetegyüttest. A kólikás esetek előfordulása december és március között jelentősen emelkedik, elsősorban azért, mert a lovak a téli hónapokban nem fogyasztanak elegendő vizet (Swinker, 2012).
Egy felnőtt ló testének körülbelül 62-68 százaléka víz (egy csikó esetében kb. 70%). Egy átlagos méretű ló télen is kb. 25 liter vizet iszik naponta. Amennyiben a ló intenzív edzésen vesz részt és izzad, akkor ez a mennyiség akár 40 liter is lehet. A ló folyadékháztartásának egyensúlyához elengedhetetlen a megfelelő hidratálás. A megfelelő vízfogyasztásnak óriási szerepe van a ló emésztőrendszerének megfelelő működésében.
A szorulásos kólika, bélsárpangás – lényegében székrekedés – leggyakrabban a kemény, száraz székletanyag felhalmozódását jelenti a vastagbélben. A közelgő szorulásos kólika szokásos jele a levertség, étvágycsökkenés, valamint trágyázáskor a trágya látványos szárazsága. A gyenge minőségű széna (a nem emészthető rost nagy mennyisége), a testmozgás hiánya, a belső élősködők, az esetleges fogászati problémák mind hajlamosító tényezők, de az elsődleges tényező a vízfogyasztás csökkenése, különösen télen, amikor a legtöbb ló sokkal kevesebb vizet iszik.
Évek óta több cikkemben is már javasoltam a szakirodalomban is mindenhol olvasható egyszerű javaslatot, hogy a téli hónapokban biztosíts meleg vizet lovadnak, mivel ez megnöveli a vízfogyasztásukat, ez az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy ösztönözd lovadat arra, hogy többet igyon. A langyos víz itatása különösen kedvező hatással van az idősebb lovakra.
A Pennsylvaniai Állatorvostudományi Egyetem kutatói végeztek egy, a lovak vízfogyasztását vizsgáló kísérletet még a 90-es években (forrás: Tom R. Lenz). Az első vizsgálatban a kutatók a lovak egyik csoportjának fagypont közeli hőmérsékletű vizet (0-3°C), a másik csoport számára pedig melegített vizet (18°C) tettek elérhetővé. Arra jutottak, hogy hideg időben a lovak 40 százalékkal több vizet ittak, amikor a vizet felmelegítették és ez volt az egyetlen rendelkezésre álló vízforrás. Ha jeges víz állt rendelkezésre, a lovak szinte kizárólag a jeges vízből ittak, de jóval kevesebb mennyiséget, mintha a meleg vizet fogyasztottak volna.
A tanulmány során a kutatók a lovak ivás során mutatott viselkedésének néhány érdekes szempontját is megfigyelték. Például a bokszban tartott, szénával és abrakkal takarmányozott lovak a víz nagy nagy részét a szemes takarmány elfogyasztását követően néhány percen belül fogyasztották el, szénázás esetén körülbelül egy órán belül, a víz hőmérsékletétől függetlenül.
Megjegyezték azt is, hogy a vízfelvétel jellemzően az etetés után három órán belül megtörténik minden ló esetében, függetlenül attól, hogy a ló istállózott vagy ridegtartásban van. Ez azért rendkívül fontos, mert ha nem önitatót, hanem vödröt, kádat, vályút, tehát nem újratöltődő tartályt használsz az itatáshoz, nagyon fontos, hogy naponta kétszer etetés közben vagy közvetlenül etetés után töltsd fel őket. A tanulmány azt is kimutatta, hogy nem volt különbség a vízfogyasztásban a naponta kétszer feltöltött fűtött vödrök és a fűtött víztartályban folyamatosan rendelkezésre álló víz között.
Az istállóban az itatóvödrök felmelegítésének egyszerű módja az, ha forró vízzel teli kannákat viszel ki a házból, és azt hozzáadod a vödörben vagy tartályban megmaradt vízhez. Bár ez plusz munkát és plusz költséget jelent, semmiség ahhoz a kiadáshoz és aggódáshoz képest, amit egy kólikás ló kezelése jelent.
Fontos, hogy mindig ellenőrizd lovad bélsárürítését. Ha azt látod, hogy a trágyagombócok szárazak, szétesnek, akkor tudod, hogy lovad keveset iszik, és több figyelmet kell fordítanod az itatására.
Az olaj kiegészítés kifejezetten hasznos ebben az időszakban. A paraffinolaj nem szívódik fel, csupán „mechanikai” segítség. A lenolaj, omega- és egyéb olajak felszívódnak, emésztőrendszeri támogatásuk mellett a szőrre, bőrre, szív- és érrendszerre és ízületekre is kedvező hatással vannak.
Néhány további hasznos tipp, amelyek segítenek fenntartani lovad megfelelő hidratáltságát a téli hónapok során is:
Nyalósó
A nyalósóhoz való folyamatos hozzáférés télen is rendkívül fontos.
Szálastakarmány alapú étrend
A rost emésztése a lovaknál az utóbélben (remese és vakbél) történik, ebből származik a hőháztartás fenntartására fordított energia, ezért a hideg hónapok során különösen fontos a jó minőségű széna etetése. A szemes takarmányokkal extra kalóriát tudsz bevinni, de az nem fordítódik a testhőmérséklet fenntartására. Az etetett szálastakarmány mennyisége függ a ló méretétől, anyagcseréjétől, és a munkavégzéstől. Általánosságban az etetett széna mennyisége a ló testsúlyának 1.5-2%-a naponta, de a hőmérséklet csökkenésével ezt a mennyiséget emelni kell. Télen a lovaknak is több ideje van ropogtatni, ez egyúttal jó időtöltés is számukra. Szénázással megelőzhető a gyomorfekély és a kellemetlen viselkedési problémák kialakulása is. Tovább növelhető a szénázásra fordított idő szénaetetők (slow feeder-ek), illetve szénahálók alkalmazásával.
Mozgás
A téli időszakban a lovak kevesebbet mozognak. Sokszor a legelőre vagy karámba sem jutnak ki a rossz időjárási körülmények és kedvezőtlen talajviszonyok miatt. Ilyenkor, ha teheted, legalább vezetőszáron sétáltasd meg naponta, ha nincs jártatógép vagy fedeles lovarda, ahová be tudnál menni átmozgatni a lovad.
