Olvass a sorok között – a kutyaeledelek csomagolásán

Mint minden felelős gazdi, bizonyára Te is a legjobbat akarod kedvencednek. A legnagyobb hibát akkor követed el táplálásakor, ha nem tájékozódsz alaposan, mielőtt kiválasztod eledelét. Nem elég hinni a reklámoknak és a csábító csomagolásnak, tanácsos alaposan áttanulmányozni a címkét. Ebben a cikkben sorra vesszük, mi mindenre kell odafigyelned.

A gazdik gyakorta a legalapvetőbb tudnivalóról feledkeznek meg: a kutya főként húsevő állat, bár az ember mellett, igazodva étkezési szokásainkhoz az idők során bizonyos mértékben mindenevővé vált. Az ételmaradék, a csont, a gabona azonban nem fedezik tápanyagszükségletét.

 

A legfontosabb a hús

A hús értékes tápanyag, ezért az a legjobb, ha minél kevesebb mellékterméket tartalmazó eledelt vásárolsz. Sajnos, a legtöbb eledel esetében nincs külön feltüntetve a termék hús és melléktermék mennyisége. Gyakori, hogy a hús és állati eredetű melléktermék megnevezés mellett az áll, hogy „ebből x% marha”. De ebből nem derül ki, hogy az a marhának melyik része, illetve a százalékot a felületes olvasó az egész termékben elfoglalt százalékos arányra értheti, pedig ez csak a hús és állati eredetű összetevőben elfoglalt százalékos arányt jelenti. Az állati eredetű, illetve a vágóhídi melléktermékek ugyan jó ízt adnak a tápnak, de a húst nem helyettesítik.

Fontos adat a nyersfehérjetartalom: minél magasabb, feltehetően annál jobb minőségű az eledel. Értéktelen hulladékokból és vízből ugyanis nem lehet magas nyersfehérjetartalmat produkálni. Fontos, hogy a fehérje legyen húsból (állati izom) és ne melléktermékből.

A hús értékes tápanyag, de nem etetheted csak hússal a kutyát. Egy jó táp minőségi szénhidrátot, rostot (cukorrépa, korpa, zöldségfélék stb.) is tartalmaz. Azonban az olcsóbb eledelekben nagy arányban felhasznált gabonák (pl. búza, kukorica) jellemzően nem jól hasznosulnak, keményítőjük nehezen tárható fel, ezért kutyád számára nem megfelelő táplálékforrások. Az is intő jel, ha az összetevők listája csak azt említi, hogy a termék gabonaipari mellékterméket tartalmaz. Ebbe kerülhetnek búzafélék, zab és babfélék, amelyek felszívódása és hasznosulása szintén rendkívül alacsony. Viszont a rizs, rizsliszt, illetve a megfelelő hőkezeléssel feltárt burgonya jótékonyan hat az emésztésére.

Apropó, víz: a konzervek 80% körüli nedvességtartalmúak, azaz durván ennyi vizet és mindössze 20% szárazanyagot tartalmaznak. Nem mindegy, hogy az ebben lévő fehérje milyen eredetű. Minél magasabb a 20% körüli szárazanyagtartalom fehérjehányada, annál nagyobb az esély az állati eredetű összetevők jelenlétére. Ha a termék húst vagy húslisztet tartalmaz, nyugodtan megvehetjük. Amennyiben az összetevők között a hús és állati eredetű melléktermék (állati származék) összevontan szerepel, érdemes nagyon figyelmesen folytatni az olvasást. Intő jel, ha az összetevők között a továbbiakban a „növényi eredetű fehérjeforrás”, illetve a gabona szerepel az amúgy is alacsony szárazanyag-mennyiségben.

Vannak gyártók, akik az eledelt adalékanyagokkal színezik a gusztusosabb küllem, illetve az eredeti szín visszaállítása céljából. A kutyusoknak azonban a falatok színe teljesen közömbös, csak a gazdák elcsábítását célozza. Ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy a jó minőségű eledelek a gazdi számára is kellemes illatúak és állagúak, míg az olcsó, silány beltartalmú termékek esetében gyakori, hogy mind küllemük, mind illatuk visszataszító. Egyszerű a döntés: ha az eledel olyan, ami számodra is visszataszító, ne add oda azt kedvencednek.

Címkekisokos

A takarmányok jelölését szabályozó uniós rendelet értelmében kötelező az összetevők feltüntetése a csomagoláson, mégpedig a mennyiségük szerint csökkenő sorrendben.

De vajon jó minőségű az az eledel, amin az összetevők listája: „hús és állati származékok, gabona, ásványi anyagok”? Mivel az összetevők között az első helyen van a hús, akár feltételezheted is, hogy jó nyomon jársz, de mégsem nyújt elegendő információt, hiszen csak az derül ki belőle, hogy hús és állati származékból van a legtöbb a tápban, de hogy konkrétan melyikből mennyi, az már nem. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a sorban második, ismeretlen fajtájú gabona összetevő mennyisége megközelítheti akár az ötven százalékot is.

A drágább jobb?

Az ár is ad némi támpontot a választásnál. Mint ahogy húsból készült virslit sem lehet kapni pár száz forintért, így a kutyatápoktól sem várható el, hogy 2-300 forintért közel fél kiló színhúst tartalmazzanak. Bizony az olcsó, saját márkás konzerveledelek beltartalma, összetétele nem veszi fel a versenyt még a középáras konzervek minőségével sem. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állat természetesen nem hal éhen, ha ezekkel a termékekkel etetik, de hosszabb távon nem fedezik táplálóanyagigényét, mert a silány minőségű összetevők nem tudnak hasznosulni az állat emésztőrendszerében. Általánosságban kijelenthető, hogy nem az olcsóbb termékkel jársz jobban.

Nem könnyíti meg a vásárlók dolgát, hogy a legolcsóbbtól a legdrágábbig minden konzerven és tápos zacskón ott a felirat, hogy „teljes értékű kutyaeledel”, sok gazda épp ezért abban a hiszemben vásárolja meg az olcsó, silány beltartalmú terméket, hogy az is épp olyan jó kedvencének mint a drágább termékek.

Konzerv vagy száraztáp?

A konzervekkel szemben a szárazeledelek gazdaságosabbak, hiszen a szükséges tápanyagot koncentrált formában tartalmazzák, ezenkívül kevésbé romlandók, felbontás után hosszabb ideig elállnak.

Tovább a Rex Natural Range eledelekre >>

Forrás: