Sok anyagcserezavar betegség, mint például a lovak Cushing-kórja (ECD, PPID), a lovak metabolikus szindrómája (EMS) és a poliszacharid tárolási myopathia (PSSM) is kezelhető takarmányozási szempontból az energia és kalóriabevitel gondos szabályozásával.

Annak ellenére, hogy ezek a rendellenességek nagyon eltérőek, mindegyiket kiválthatja vagy súlyosbíthatja a túlzott keményítő- és cukorbevitel. Az emberekhez hasonlóan a szénhidrátokból származó kalóriák túlzott fogyasztása az egyik fő probléma a lovak esetében is. A lovak hét éves kora után már jelentkezhetnek a betegség első tünetei, és sajnos több év is eltelhet, mire a betegség a tünetek halmozódásával diagnosztizálásra kerül.

Mi a Cushing-kór? Hogyan alakul ki?

A lovak Cushing-kórja az agyalapi mirigy (másnéven hipofízis) középső lebenyének működési rendellenessége, amelynek hatására az ebben a betegségben szenvedő lovak túlzott mennyiségű adrenokortikotrop hormont (ACTH) választanak ki, ami a mellékvesében képződő kortizol fokozott termelését eredményezi. A kortizol és a kortizon a lovakban stresszhormonként funkcionál, amely egészséges lovakban csak stressz hatására aktiválódik, azonban a folyamatos, fokozott kortizoltermelődés tartósan áthangolja a ló szervezetének működését. A tünetek nagy része tehát a tartósan termelődő stresszhormonok miatt alakul ki.

Mik a Cushing-kór tünetei?

A Cushing-kór számos tünete összetéveszthető az öregedés jeleivel, ezért fontos, hogy alaposan figyeljük meg lovunkat és konzultáljunk állatorvosunkkal, ha a felsorolt tünetek közül több is jellemző lovunkra.

A rendellenes szőrnövekedés szinte az első tünetként jelentkezik, amely főleg a nyak alsó részén vagy a végtagokon jelenik meg, és a kezeletlen betegség előrehaladtával az egész testre jellemző lehet. Sprőd tapintású szőrzet, elhúzódó vagy nem teljes szőrváltás, elszíneződött, a betegség későbbi szakaszában már hullámosan növő, fénytelen szőrzet jellemző. A másik legjellemzőbb tünet a rendellenesen, jellegzetesen a nyak, mar, szemkörnyék és a far tájékán megjelenő zsírfelrakódás. Gyakori tünet a viselkedés megváltozása, kedvetlenség, rossz közérzet vagy romló teljesítmény, a test nagy részét vagy az egész testet érintő izzadás. A has körméretének megnövekedése és a hát izomtömegének elvesztése feltűnő lehet, ami az általános kondíció csökkenésére utalhat.

A megnövekedett folyadékbevitel és vizeletürítés elsőre nem biztos, hogy feltűnik a tulajdonosnak, főleg a melegebb hónapokban, amikor természetesnek gondolhatja a fokozott vízfelvételt, azonban nem szabad elsiklani az árulkodó jelek mellett. Gyakori, szezonálisan vagy alkalmanként visszatérő patairha-gyulladás esetén érdemes az állatorvossal konzultálni és kivizsgálást kérni a Cushing-kór kizárására, mert a patairha-gyulladás tüneteinek megjelenése előtt már elrotálódhat a patacsont, ami súlyos és visszafordíthatatlan következménnyel jár az állatra nézve, ezért ennek elkerülése létfontosságú feladat.

A ló szaporodásbiológiájába is beleszól a betegség, ezért nagyon gyakran szaporodásképtelenség, az ivarzási ciklus eltűnése vagy felborulása is előfordul, valamint a fertőzések előfordulásának gyakorisága is megnövekszik. Ezek a lovak társaikhoz képest gyakrabban kapnak el fertőzéseket, sebgyógyulásuk elhúzódhat, valamint a patatályog is gyakori probléma lehet.

Hogyan takarmányozzuk Cushing-kóros lovunkat?

A Cushing-kórban szenvedő lovak hajlamosak a laminitiszre, és kortizol által kiváltott inzulinérzékenység alakulhat ki, ami emelkedett vérinzulinszinthez (hiperinzulinémia) és emelkedett vércukorszinthez (hiperglikémia) vezet.

Az érintett lovak legjobb étrendi stratégiája számos tényezőtől függ. Mivel ezek a lovak általában inzulinrezisztensek, elengedhetetlen az alacsony glikémiás választ kiváltó adag, ezért kerülni kell a magas szénhidráttartalmú takarmányokat, például a dús legelőket és a magas gabonatartalmú takarmányokat (zab, árpa, kukorica), hogy csökkentsük a laminitisz előfordulásának lehetőségét.

A Cushingos lovak általában túlsúlyosak, ezért elsősorban szénából álló takarmányadaggal kell etetni őket, azonban a korlátlan szálas etetése esetükben nem alkalmazható. A legtöbb széna alacsony glikémiás indexszel rendelkezik a gabonafélékhez képest, azonban a lovak számára az egyik legnagyobb stresszforrást a takarmány megvonása jelenti, ezért ezen lovak esetében a takarmány adagjának csökkentésére a szénaháló vagy egyéb „slow feeder” alkalmazása jelenti a megoldást. A széna szénhidráttartalmát vízbe áztatással tudjuk csökkenteni. Egy órával etetés előtt áztassuk be az etetni kívánt szénát, majd öntsük le róla a vizet és hagyjuk lecsepegni. Az áztatással a szénában lévő vitaminok és ásványi anyagok mennyisége is csökken, ezért a megfelelő vitamin- és ásványianyag-pótlás ilyen esetekben létfontosságú.

Ha egy idősebb, Cushingos ló nehezen tartja meg a súlyát és könnyen elkezd fogyni, akkor az adagja kiegészíthető magas zsírtartalmú, alacsony keményítőtartalmú termékből származó extra kalóriával:

• A növényi olaj koncentrált energiaforrás, és kimutatták, hogy nagymértékben csökkenti a gabonafélékre adott glikémiás választ, valószínűleg azáltal, hogy késlelteti a gyomorürülést. Az Omega–3 zsírsavak a lenmagban és a halolajokban vannak jelentős mennyiségben jelen, amelyek csökkentik a vércukorszintet, azonban etetésük odafigyelést igényel, mert jelentős energiatartalmuk miatt hízlalhatnak, ezért etetésük előtt állatorvosi konzultáció ajánlott.
• A cukorrépapellet etetése jó megoldás az abrak helyettesítésére a többletenergia-bevitel elérése érdekében. Cukorrépapellet etetése esetén rendkívül fontos, hogy etetés előtt meleg vagy langyos vízben minimum fél–egy órán át bőséges vízben áztassuk.

Ne etessünk magas cukor- és keményítőtartalmú táplálékot lovunkkal, kerüljük a melaszt, répát, almát, melaszos nyalókákat és a jutalomfalatokat. A Cushing-kóros lovakat nem kell teljesen letiltani a legelésről, azonban figyelni kell a fű fruktán- és keményítőtartalmára, ami éjjel és hajnalban a legalacsonyabb, ezért törekedjünk rá, hogy sötétedés után vagy kora hajnalban engedjük ki lovunkat legelni.

Patatályog és laminitisz esetén is fájdalmai lehetnek lovunknak, emiatt az állatorvos gyógyszerkészítményt írhat elő, aminek hosszan tartó alkalmazása azonban gyomor- és bélfekély kialakulására hajlamosít, ezért érdemes mellé gyomorvédő kiegészítőt is etetni.

A laminitisz gyógyszeres kezelése mellett kiegészíthető a piacon kapható, laminitiszben szenvedő lovak számára készült étrendkiegészítőkkel is.

Antibiotikum-kezelés alatt álló lovaknak érdemes az emésztőrendszert támogató pro- és prebiotikumot adni a gyógyszeres kezelés ideje alatt.

A laminitisz megelőzése alacsony szénhidráttartalmú diétával, valamint rendszeres és megfelelő körmöléssel, patkolással lehetséges. Amennyiben lovunk nem szenved patairha-gyulladásban vagy egyéb fájdalommal járó betegségben, fontos, hogy tartsuk munkában, hiszen a mozgás fokozza a sejtek aktivitását, kalóriát használ fel, izmot épít, felhasználja a felhalmozott testzsírt és csökkenti az inzulinrezisztenciát.

Fontos kiemelni, hogy a Cushing-kór és az EMS nem gyógyítható betegség, de gyógyszeres kezeléssel, szakszerű állatorvosi ellátással és megfelelő takarmányozással javítható a lovak életminősége. Az időben történő felismerés és megfelelő ellátás mellett ezek a lovak is aktív és teljes életet élhetnek hosszú éveken át.